Emlékmorzsák Monor repüléstörténetéhez

 

A Páskom, mint alkalmi le- és felszálló hely

Az 1950-es és a 60-as évek elejének intenzív sportrepülése során többször is megesett, hogy a különféle teljesítményrepülésekre induló vitorlázó repülőgépek az emelő áramlatok, a termikek hiányában kényszerűségből környékünkön, főleg a Páskomon szálltak le. Ilyen esetekben, főleg nyáron a gyerekek nagyszámban vándoroltak a leszállás helyszínére és nagy érdeklődéssel figyelték az ott történteket. Voltak olyan esetek is, amikor a repülőgépek szétszerelése és szállítójárművön való elszállítása helyett, egy motoros vontatógép jött és a nagy érdeklődés mellett a vitorlázó repülőgépet vontatva szállt fel.

Ejtőernyős ugrások Monoron

Emlékszem, valamikor még az 1960-as évek elején többször is nagy kétmotoros, ezüstszínű gépek köröztek a község felett, majd ejtőernyősök ugrottak ki belőlük és a Kenderes alján, a régi strand mellett értek földet. Ezek valamilyen ünnepi rendezvények alkalmával lehettek. Sajnos Ferihegy közelsége miatt az ilyen események az 1960-as évek végére teljesen megszűntek.


Légi díszkíséret

Az 1960-70-es években az államfőknek kijáró légi díszkíséretet is láthattak az égre pillantó Monoriak. Ilyet magam is láttam, egyet még a 70-es évek elején, amikor egy elegánsan repülő hófehér DC-8-ast két MiG-15-ös géppár kísért, egyik jobbról a másik pedig balról, később ezt már MiG-21-es típusú repülőgépekkel végezték.

A pápa első magyarországi látogatása során, egy kora délutáni órában látható volt a Máriapócs felé repülő kötelék, melyet három helikopter alkotott. Elöl a pápát szállító párnás katonai Mi-8-as haladt egy Mi-24-es csatahelikopter kíséretében és mintegy 500 m-re lemaradva egy fehér színű, mentőhelikopter követte azokat.

Mentőrepülés

Már a magyar önálló mentőrepülés megalakulása után, 1958-tól lehetett a légterünkben különféle típusokat látni ezek akkor még merevszárnyúak, Aero-45-ös, L-200 Morava, majd később a PC-6-os Pilátus típusúak voltak. A hatékony légimentést igazán a forgószárnyasok, a helikopterek tudják csak megvalósítani, hiszen ezek nagyvalószínűséggel le is tudnak szállni pl. egy országúti közlekedési baleset közvetlen közelébe és akár közvetlenül a kórházak tetején kialakított leszállóhelyeket is használva. Az első típus a Mil Mi-2-es, majd a három francia AS-350-es Mókuska volt, napjainkban még öt EC-135-ös is ilyen feladatot lát el. Légterünkben gyakran látni mintegy 100-150 m magasan haladó mentőhelikoptert, amelyek toronyiránt igyekeznek a céljukhoz. Az elmúlt években több olyan közlekedési baleset is volt a városunkban, amikor a sérültért mentőhelikopter érkezett a sportpályára, vagy egy üres telekre, vagy akár a közútra is leszállva. Ilyen esetekben szinte rögtön hatalmas csődületet keletkezik a leszállás helyszínére.

Alkalmanként rendőrségi helikopterek is járőröztek a 4-es út fölött.

Ritkán érdekes fizikai jelenséget, a szárnyvégektől vagy a kibocsátott fékszárnyak széleiből kiinduló, párakicsapódás okozta csíkokat is lehet látni már a siklópályán a haladó repülőgépek esetében. A különböző páratartamú légrétegen, vagy alacsony szintű, főleg esőfelhő áttörésekor jön létre. A rövid fehér vékony csíktól a hosszabb több méteresekig különböző hosszúságúak is előfordulnak és igen rövid életűek, és igazán jól szemléltetik a repülőgép szárnya körült kialakult áramlási viszonyokat.

Befejezésként egy kis statisztika:

Ferihegyen 1996-ban 63700 le- és felszállást regisztráltak, ami napi 100-120 repülőgépet jelentett. északnyugati szélirány esetén szinte mind érintette a légterünket. Az ország felett ekkor 371000 átrepülő járat közlekedett ebből közel a fele, mintegy 150000, napi 400 db szintén érintette a légterünket.

Emlékszem, hogy néhány éve az izlandi vulkán kitörése miatti légtérzárlat idején, érkező és induló repülőgépek hiányában milyen szokatlan nagy csend következett be, vagy a MALÉV 2012-es leállása következtében mennyivel kevesebb járat érinti napjainkban a légterünket. A korábbi zajos gépeket sokkal csendesebbek váltották fel és a nagyobb teljesítményeik ellenére sokunkat már nyáron a nyitott ablakok mellett sem zavarja túlságosan.

Korábban a repülőgépek már többségében kibocsátott futóművekkel repültek át településünk légterén. Napjainkban a megváltozott szabályok, a zajcsökkentés, a tüzelőanyag takarékosság következtében a repülőgépek szinte csak a leszállásuk előtti percekben bocsátják ki a futóműveiket. Pedig a mintegy 8 mp-es folyamat a földről szemlélve is érdekes. A fotósorozaton a Hainan Airlines kínai légitársaság 33049-es gyári számú, B-2492 lajstromjelű Boeing B767-347P/ER típusú repülőgépe látszik.

Az évtizedek alatt a településünkön és a környékén lakók ezreinek adott kikapcsolódás, sportlehetőséget, megélhetést a repülés esősorban korábbi nevén, a Ferihegyi repülőtéren működő vállalatok intézmények.

Remélem ez a kis összefoglaló felkeltette az érdeklődést a városunknak a repüléssel kapcsolatos vonatkozásai iránt, és kicsit más szemmel néznek a felettük zajló légiforgalomra. Érdemes az eget fürkészni és ez talán felhívást is jelenthet azoknak, akik hasonló információkkal, élményekkel rendelkeznek, hogy megosszák másokkal.

Még több kép megtekinthető a képgalériában

 

Zainkó Géza

repüléstörténet-kutató

Kövessen a Facebookon

Telefonkönyv

Monori Média

Partnereink

Demi-Bee családi méhészet

Díszbozos mézrendelés